Hangulat
Üres úton
Alkony jő, a homály leszáll,
Árok szélén mindegyre vár,
Sötét alak, csak didergőn
Bolyong fagyos téli erdőn.
Álldogál, tétova, árva,
Mintha valakire várna,
Toporog - pillantása réved,
Múlt ködében járó lélek.
Éj is itt van, vár ő egyre,
Tán hiányzik a Szerelme.
Mindegyre vár, fel nem adja,
Hiába van csonttá fagyva.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Írj! Hogy tudjam, mit gondolsz Te! ;)