Mirtuszgyertyák világánál,
Félhomályban ébredek,
Templomom vagy - tán nem álom -,
Oltáradhoz térdelek.
Mellettem fekszel az ágyon,
Átölellek, védelek,
Édes ajkad az az oltár,
Feloldozásért remeg.
Minden bűnöd most feloldom,
Ezért vagyok itt Veled,
Megszülettem én e földre,
Minden léptem így vezet.
Megérkeztél - megérkeztem.
Eddig tartott hát az út.
Eljöttem, hogy elfeledhess
Minden múltbéli borút.
Ajkad csókkal oldozom fel,
így leszel újra szabad,
Kötelmeid én feloldom,
Te vagy pőrén, mi marad.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Írj! Hogy tudjam, mit gondolsz Te! ;)