Lehetőséget kértem - és kaptam...

Hangulat


Találkoztam egy rég nem látott barátommal.


Beszélgettünk, és a beszélgetésünk ráébresztett a saját vakságomra...




Erőt kértem és lehetőséget, hogy gyakorolhassam a türelmet.

Arra értettem, hogy lehetőségem legyen türelmesnek lenni - vagyis lehetőséget kapjak Tőle erre...



És mit hozott a mostani helyzet...?



Lehetőséget, hogy türelmet gyakoroljak...

Nem egészen úgy és olyan értelemben, mint számítottam rá, de a végeredmény ugyanaz.


És mit teszek én...?



Elvesztem a türelmem.


Engedem, hogy a fellobbanó érzelmeim kimozdítsanak a béke és nyugalom állapotából.

Hogy támadásra - vagy épp védekezésre - késztessenek.




Ahelyett, hogy azt tenném, amire lehetőséget kértem - és kaptam...



Kárhoztatok másokat azért, mert a félelmeik irányítják az elméjük - miközben én magam éppen úgy a félelmeim hatása alá kerülök...

Hiszen én is félek...



Éppen az ő elvesztésüktől félek...

Hiszen fontossá váltak számomra...



Vajon időben felismertem a hibámat ahhoz, hogy változtassak...?






Köszönöm Uram, hogy végre - hogy ismét ráébresztesz saját gyarlóságomra, saját gyengeségeimre...!