2012. szeptember 19., szerda
Nem is akarlak...
Felébredtem, mikor megláttalak.
Hosszú-hosszú álomból riadtam,
Egy pillanat volt, mit megragadtam.
Halkan csilingelt egy kis harang
Ébresztő! - ezt súgta a hang.
Álomittas volt még a szemem,
Mikor Rád talált,
Nem tudta álom-e még, vagy sem,
Amit lát -
Egy csodaszép kép várt rám.
Elindultam tétován Feléd,
Tán éreztem, hogy érdemes Beléd
Néznem, s látnom, hogy valóban Ki vagy
S e megérzés úgy fest, cserben most sem hagy.
Beloptad magad erős falaim mögé.
Beszivárogsz a gondolataim közé.
Kizárni már, ha akarlak sem tudlak,
De nem is akarlak kizárni, tudd meg!
:P
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Írj! Hogy tudjam, mit gondolsz Te! ;)