Müller szerint, ha valami igazán nagy dologra bukkanunk, amiben megnyilvánul az isteni nagyság, onnan tudhatjuk biztosan, hogy libabőrösek leszünk tőle... Végigbizsergeti a bőrünk...
Ezt éreztem, ahogy egy kedves Ember időtlen gondolatait olvastam...
"...Szeretlek akkor is, ha nem mondom.
Ha nem üldözlek holt szavak seregével...."
Milyen ironikus, hogy mennyire elfelejtem olykor a rajtam kívül létező világot...!?
S aztán, mint fellobbanó Nap, úgy hasít vak szemem éjsötét homályába a valóság csodáinak ragyogása...
Ilyenkor döbbenek rá, milyen hatalmas is az Isten - hiszen képes volt megálmodni... Őt.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Írj! Hogy tudjam, mit gondolsz Te! ;)