Születésnapodra

Létezel, ki tudja, mióta már
Valód része, eleme a létnek
Számomra éjeken búgó csend
Hajnalon susogó szellő mesél
Rólad, kósza emlékek árnyát
Hajlongó láng festi falamra
Mint űrben bolygó párját
Üstökös keresi szaladva
Útján...

Vagy, s leszel - tudom.
Vagyok, s leszek.
Számít-e, hogy nem Veled?

Mi elmúlt, nem fáj az többé nekünk.

Elménk lecsendesül, s mindenek felett honol majd a Tudat.

Köszönöm, hogy vagy - hogy voltál, s hogy leszel velem.

döbbenet

Minden perc esély:
Újjá leszel, megszületsz;
S minden élet veszély,
Hogy valami fontosat elfeledsz.

Csak kósza szellő simogatja vigasztalón az arcomat
S én nézek döbbenten, csendben Terád.

Emlékszem...
Emlékeznem kellene...