2016. július 20., szerda

Embernek lenni



Újabb film, ami bemutatja a háborúk eszementségét. Azt, hová süllyed az ember, ha lemond a gondolkodás és mérlegelés képességéről. /Milyen érdekes, hogy a sereg épp ezt várja el.../

Azt hiszem, egyetlen esélyünk van csak elkerülni a következő háborút, bármikor is következne.

Ha Emberek maradunk.

Ember, aki az Életet értéknek tekinti
Ember, aki vallja, hogy az élet és a Világ ajándék, amit ő is kapott - "is", nem "csak".
Ember, aki nem mond le kényszer, külső nyomás hatására a szabad akaratáról, az emberségéről. Soha.
Ember, aki él és élni hagy.
Ember, aki szeret gyűlölet helyett.
Ember, aki nemet mond az erőszakra, az erőszak eszközeire.

Ha egyszer, majd elvárják, hogy öljek - megtagadom.
Senkit, senkiért, semmiért.

A háború agyatlan, csak nyomorhoz, bánathoz vezet.
Ám nem létezik háború parancsteljesítő katona nélkül.

A bűnösök mindig döntéshozók, akik először menekülnek el a tűzvonalból, és mindig túlélik.
Akik "parancsolják" a háborút
Ha azonban nincs, aki ugorjon a parancsra, legfeljebb maguk püfölhetik egymást.

Ezért, ha egyszer háborút akarnak, emlékezzek erre, üljek le a földre, és maradjak Ember.

Az életem árán is.


Budapest, 2016.07.20.








2016. július 18., hétfő

Felhangolva



Hangulat


... Hhhhhh....


Ismered azt az érzést - olyan, mintha valami meleg víz töltene ki belülről... Nincs melletted senki, mégis érzed a forróságot, ahogy összetapadva ringatóztok a ritmus hullámain...

Táncolsz, pedig nincs is Veled senki...

Vagyis...

Nincs, és mégis...

Ő ott van. Mégis.

Érzed.


Minden porcikád érzi, mintha magába ölelne, s mintha magadba ölelnéd...


Minden hajszála, minden apró lüktetés a bőre alatti erekben... Minden rándulás az izmaiban, ahogy lép, ahogy moccan, ahogy a bőrödbe markol...


Szinte izzaszt az élmény...



Grrr... :D :D


Azt hiszem, szerelmes vagyok... :D



Messze vagy - s mégis közel,
Illatoddal lágy szellő ölel,
Érzem lüktetni a véred,
Bennem lángra gyúl a Világ Érted!
Ég, forrong - szinte robban
E szív - Téged néma sikollyal hív,
Mert Nélküled megszakad e Lélek,
Megszakad e szív, s véget ér az Élet...

Bennem táncot jár, Aki Vagyok,
Mert Lát - valahol Ott Vagy! - ha hagyod,
ha nem,
Bennem akkor is itt tombol a Felismerés,
Hogy Te Az vagy, Aki - Egy Velem!
Akkor is, ha most épp nem nekem!

Csalóka tán!
Illúzió!
Meglehet!
Engem mégis éltet,
vagy eltemet!
Valami Több,
valami Más
Vagy!
Vagy én vagyok csak ostoba?!
S ez az élet mostoha, mert
Elém sodort, s lángra gyújtott,
S itt hagyott - mint kivert
Kutyát, az út szélén, esőben -
Ki mégis lelkes, szomjas tekintettel
Csüng a horizonton - Gazdájára vár,
Benne a hűség meg se rebben.

Ez vagyok...?

Mi ez a katyvasz?!
Ez a szókupac...
Se értelem, se rím -
Csak rém-
es, esztelen gubanc,
kínos tartalommal...
Mit kutatsz benne?!
Bennem.
Ki vagy?!
Ki engedte kitenni e halmot?
Még ilyet!?
Ki hallott már ilyen csacska,
ballga, suta hangsort?!
Harsog
a fülembe egyre,
Míg kínos mosollyal oldalgok csak erre,
vagy arra...
Mint meztelenségem, takargatva rejteném,
Legalább rímelve lenne vicces,
Vagy verses, de nem!
Még ennyi sem.
Nem vicces,
Nem verses,
Nem rímes,
Nem szép.

Csak igaz.
Csak ennyi.
Nem több, s
Nem kevesebb.




2016. július 13., szerda

Bubunak



Ha már így belejöttem a levelezésbe, gondoltam Neked is írok két sort.

Hiányzol. :)

Hiányoznak az "eszme-cseréink".

Hiányzik a kezdet mögül a "vég" - a bemutatkozás után a megismerés. :)

Remélem, jól vagy. :)

Vagy nekem... :D


Hangulat



Lám...


Milyen régóta itt vagy bennem...
Véletlenül találtam csak ráklikkelni erre a régi pillanatra... És Téged találtalak alatta... :D

Esik eső, szél fú, vagy a Nap süt - nemet mondasz, vagy semmit épp...

Mindegy. :)

Itt vagy, vagy ott, netán még messzebb épp - egyedül nézed a csillagos eget, vagy valaki szerencsés ölel épp...


Mindegy.

Bennem akkor is itt vagy. Ki tudja, mióta már...

Mindegy, mi is ez az érzés, hogy milyen a címke.

Mindegy, hogy az Univerzum tágul, vagy szűkül...

:D :P


Akkor is itt vagy nekem...



2016. július 2., szombat

Levél tőlem, Nekem


Szia!

Próbálok visszamenni az időben, és emlékezni, milyen volt nekem akkor - ami Neked a "most". 
Tizenkilenc vagy. Éppen túl az érettségin, egyetem első évfolyam. Azt hiszed, a világ a hetes előadó megtalálásából, a tanárok nevének, csoporttársak neveinek megjegyzéséből áll.
Szerelmes vagy - most még nem tudod, mennyire -, melletted egy nő, akiről nem tudod még, hogy "A Nő". Biztonságot ad, segít elvonni a fókuszt a félelmeidről, erősíti az önbizalmad. Gondolkodásra késztet.
Vele kapcsolatban - és általában azokkal kapcsolatban, akik hosszabb-rövidebb ideig a társaid lesznek az Úton:

Te vagy a főszereplő - mindenki más szükségszerűen vendég az életedben. Hogy marasztalod-e, és ha igen, Ő meddig marad - ez múlik rajtad. Fontos tudnod, és elfogadnod, hogy aminek van eleje, annak van vége is.
Ha ezt észben tartod, segít megbecsülni a közös pillanatokat!
Szeresd őt! Merd szeretni teljes szívedből, határtalanul és őszintén! Szeresd őt igazán mától! Ne halogass, mert a percek kifolynak az ujjaitok közül, és nem kapjátok vissza őket többé! Szeresd, és adj minél többet - hiszen nem az a kérdés valójában, Ő-e az Igazi - hanem hogy Neki Te vagy-e az... Szeret - és nem kell félned ettől! Ő döntött úgy, hogy veled van - csak az őszinteségedért vagy felelős, és azért, hogy akarattal ne bántsd! 

Ne aggódj a barátok miatt! Légy nyitott, és kíváncsi az emberekre! Ismerj meg minél több embert - és ismerj meg jól minél többeket! Légy nyitott - csak így találhatod meg azokat, akik valóban fontos szereplői lesznek az életednek! 

Engedd el a múltat! :)
Tudom, hogy nem könnyű. És nyugodj meg, még sokáig nehéz lesz elengedned azokat, akikhez kötődsz! De törekedj tudatosan a továbblépésre, hogy időt spórolj meg magadnak! Ne sajnáld, hogyha valaki úgy dönt, tovább áll! Legyen "barát", vagy "társ" - engedd el! Minden, amivel maradásra bírnád, akarás, megkötés.
Csak a szeretet az, amit önzetlenül adhatsz - ha ez kevés, hogy maradásra bírja őket, többet úgysem tudnál tenni ezért!
Ha menni akarnak, nem biztos, hogy a Te hibád! Lehet, hogy ennyi volt a dolgotok ebben az életben egymással. Lehet, hogy fejlődnöd kell még őszinteségben, odafigyelésben! Törekedj rá! ;) 

Higgy magadban! Okkal születtél meg - és nagy dolgokra vagy hivatott! Benned szunnyadnak, és csak Rajtad áll, mennyit ébresztesz fel magadban belőlük! 
Tudd - és fogadd el, hogy lesz dolgod velük! Nem mondom, hogy nehéz lesz - azt sem, hogy könnyű! Olyan lesz, amilyenné teszed! De TEDD! Cselekedj! Agyalj kevesebbet! Nem a tökéletes megoldást kell megtalálnod, megelégedhetsz a megvalósthatóval! Hidd el, többet ér az idő, amit nem vesztegetsz el a maximalizmusod miatt! ;)

Tudom, hogy utálsz magolni, de... Akkor is tanluj szavakat! ;) :D Szerezz valakit, akivel beszélgethetsz! Egyszer hálás leszel nekem, hogyha most nem adod fel!

Ne ijedj meg attól, hogyha úgy érzed, valahogy "nem vagy sínen" Gödöllőn! Hidd el, sínen vagy! ;) 
Éld meg a pillanatokat, légy benne amiben csak lehet! Ha esélyed adódik külföldre menni, menj! Bár később is láthatsz világot, a bulikorszak azért pótolhatatlan! ;)

Dolgozz keményen, de tarts egyensúlyt munka és magánélet között! ;) Ő azért van veled, mert épp annyira támaszt jelentesz Neki, mint Ő neked. Szüksége van rád!
Tudom, hogy riasztó, és így is frusztrál, hogy "túl gyorsan nőttök fel", meg köteleződtök el, de... Jobb volna addig elköltöznötök, amíg ezt közös döntéssel, önszántatokból teszitek! Ha ezt halogatod, az könnyen komoly feszültségeket szülhet!

Ne csak álmodj! Tervezz! Amit komolyan szeretnél, azt tervezd meg lépésről lépésre, és válaszd azokat az alternatív utakat, amik közelebb visznek hozzájuk! 


Hidd el, azokat a veszteségeket, amelyeket végzetesnek élsz majd meg, épp úgy át kell élned ahhoz, hogy ma az légy, aki vagyok! Éld túl! Nem baj, ha fáj - segít értékelni! Megtanít a hálára és alázatra, aminélkül sosem lennél igazán önfeledten boldog!

Tudd, hogy semmit sem bántam meg! ;) Te tetted, vagy mi tettük, mindegy! Örülök, hogy ma itt vagyunk! Nem kérem, hogy bármit is "jobban csinálj", vagy másképp! Pár évvel ezelőtt még kértem volna - ma azt kérem, járd be ezt az utat, mégha pokolian nehéz is lesz néha, hogy megérkezz ide, a mába!

Mert innen olyan kapu tárul ki előttünk, amilyenről nem is álmodtunk eddig...! :)


Tarts ki, hogy egyszer megírhassam ezt a levelet, és megköszönhessem Neked, hogy nem adtad fel!
Tudom - ott voltam -, hogy volt jópár alkalom, mikor megkísértettek. Mikor meghátrálhattál volna - lesz ilyen helyzet bőven! :)

De tudd azt is, hogy erős vagy! Erősebb, mint gondolnád! Nézz szembe bátran a nehézségekkel, tudd, hogy képes vagy megoldani, felülkerekedni, fejlődni - mindenben, mindenen, amiben/amit csak akarsz!


Én is szeretlek, te Hülye! ;)

Légy boldog a mában, és higgy Magadban és a Holnapban!


Üdv,


Te - 14 év múlva