Kritika ért, hogy túl sokat idézek.
Hát most idézek megint. Egy bloggert egy zárt blogról. Egy témát, amin én is sokat gondolkodtam. Egyet, ami nemrég ismét felmerült bennem.
Egyet, amely ha nem figyelek, kiábrándító is lehetne. De elutasítás helyett inkább próbálom megérteni - és remélem, hamarosan hozzátehetem a magam válaszait.
Pontosabban az ő válaszait...
"Honnan tudod, hogy kurva"
Idővel már nem kell megnézni, van-e a csajnak kinn meztelen képe.
Csodálatos dolog az emberi agy. Megnézel sok-sok képet, sok-sok arcot, arckifejezést, alakot, képtípust, és egyszer csak elkezd jelezni az ösztön, ha meglátsz egy enn plusz egyediket: "hopp, ez itt valószínűleg kurva".
Nem biztos, nem mindig, nem 100% - de tízből kilencszer stimmel.
Sokat gondolkoztam azon, hogy miért, meg hogy honnan. És rájöttem, hogy ez sok kicsi apró jelnek az összessége, de ezek között két nagyon erőteljes van: az egyik, hogy milyen arcot vág, miközben fotózza magát, a másik, hogy milyen jellegű "szépség", milyen jellegű vonzerő van az arcában.
Egyszerűen vannak olyan jellegű arcok, amivel a legpraktikusabb elmenni kurvának. Mert azzal fog a legjobban járni a csaj. Mert hülye hozzá, hogy értelmiségi legyen, ordenáré hozzá, hogy beüljön (beültessék) egy irodába, viszont van benne valami paneles felhangú, karcolós, szembeötlően alpárszexi nyomvonal, amitől bárki, aki könnyű kúrást akar, azonnal reagál a jelenlétére. (Ahogy a férfiak előszeretettel megfogalmazzák egy korsó sör mögül: amolyan basznivaló feje van.) Szóval adott a lehetőség, beleszeretni nem fog senki, mert ahhoz retek, viszont felizgulni kitűnően fel lehet rá, hogy "most egy ilyennel dugok". (Ne rezzenjetek már annyira össze, csajok, ez nem rólatok szól: természetesen tudunk érzelemmel is szexelni, de ez itt most nem az. Ez a másik fajta, mechanikus szex, amit a bordélyban szokás, azért beszélek róla úgy.)
Szóval ez a fej az egyik. És persze ehhez általában jár egy vállalható test, mer ha ráteszed ezt a fejet egy nagyon csúnya testű nőre, akkor hát hogymongyam, akkor kárba vész.
A másik dolog pedig az arckifejezés. Az élethez való hozzáállás. A kurvának nincsenek különösebb érzelmei: nem vidám, nem szomorú, nem érzéki, nem könnyed, nem vad - ilyeneket nem tud. Hanem általában kiégett, életunt, maximum sötét (ez az, amikor vadmacska próbál lenni), esetleg fenyegető (feketére festi a fél arcát a szeme körül), de általában véve benne van az élet iránti undor, a mélységes lenézés, hogy a világ milyen primitív szar, hiszen csak dugni kell, aztán a pénzből elmenni a műkörmöshöz, műhajashoz, aztán megint dugni. Hiába tanítottak annyi faszságot az iskolában, abból semmi sem valid, mert a tanár is úgy nézett rá már akkor, hogy pontosan tudta: ha most bevenné a faszát, meglenne az év végi ötös. A női tanárok pedig gyűlölték, hát igen, szar fizetés, szar élet, persze hogy gyűlölték, biztos irigykedtek. Kicsit még igaza is van, legalábbis találunk olyan tanárt, akinek fiatalabb korában kétesélyes volt a pályaválasztás. De mindenképpen rühellik, az egy biztos pont.
A kurva szempontjából az élet sokkal egyszerűbb, mint neked. A kurva gondolatban mindig azt kérdezi, hogy most ezt minek kell túlbonyolítani, amikor minden olyan világos és kerek. A szex minden mást pótol, a szexet pedig semmi más nem pótolja. Slussz.
Persze, ha éppen olyan képet kapsz el róla, ahol éppen t*rkig nyeli a f*szt, akkor ott nem lesz - annyira - életunt, de kicsit azért ott is tetten érhető, márúgyértemhogy az arcának azon a részén, ami látszik. Valahogy nincs már benne az a révület, mint Loyola Ignácnak, amikor megjelent Jézus - egyszerűen csak teszi a dolgát, mint a többiek: az orvos, a postás, az ápoló. Nekik az, neki ez.
De amikor normális, kamerába nézős kép van, akkor mindig ott lesz az arcán a csalódás. Hogy ennyi, hogy neki már érthető minden, és hogy igazán nem kellett volna akkora feneket keríteni ennek az egész életnek, ha egyszer ennyiről szól.
Sajnáljam őket?
Valahol igen. Eltévelyedett lelkek. De tulajdonképpen egy év alatt annyit élnek át, mint te egész életedben, (lásd: "24 éves, de elég sok benne a kilométer"), és nem cserélnének veled, hidd el, eszük ágában se lenne. Ők téged sajnálnak, mert szerintük neked unalmas az életed, és illúziókat kergetsz.
És tudod mit? Ha kellően filozofikus alkat vagy, végül eljutsz oda, hogy nem tudod, kinek van igaza."
Csodálatos dolog az emberi agy. Megnézel sok-sok képet, sok-sok arcot, arckifejezést, alakot, képtípust, és egyszer csak elkezd jelezni az ösztön, ha meglátsz egy enn plusz egyediket: "hopp, ez itt valószínűleg kurva".
Nem biztos, nem mindig, nem 100% - de tízből kilencszer stimmel.
Sokat gondolkoztam azon, hogy miért, meg hogy honnan. És rájöttem, hogy ez sok kicsi apró jelnek az összessége, de ezek között két nagyon erőteljes van: az egyik, hogy milyen arcot vág, miközben fotózza magát, a másik, hogy milyen jellegű "szépség", milyen jellegű vonzerő van az arcában.
Egyszerűen vannak olyan jellegű arcok, amivel a legpraktikusabb elmenni kurvának. Mert azzal fog a legjobban járni a csaj. Mert hülye hozzá, hogy értelmiségi legyen, ordenáré hozzá, hogy beüljön (beültessék) egy irodába, viszont van benne valami paneles felhangú, karcolós, szembeötlően alpárszexi nyomvonal, amitől bárki, aki könnyű kúrást akar, azonnal reagál a jelenlétére. (Ahogy a férfiak előszeretettel megfogalmazzák egy korsó sör mögül: amolyan basznivaló feje van.) Szóval adott a lehetőség, beleszeretni nem fog senki, mert ahhoz retek, viszont felizgulni kitűnően fel lehet rá, hogy "most egy ilyennel dugok". (Ne rezzenjetek már annyira össze, csajok, ez nem rólatok szól: természetesen tudunk érzelemmel is szexelni, de ez itt most nem az. Ez a másik fajta, mechanikus szex, amit a bordélyban szokás, azért beszélek róla úgy.)
Szóval ez a fej az egyik. És persze ehhez általában jár egy vállalható test, mer ha ráteszed ezt a fejet egy nagyon csúnya testű nőre, akkor hát hogymongyam, akkor kárba vész.
A másik dolog pedig az arckifejezés. Az élethez való hozzáállás. A kurvának nincsenek különösebb érzelmei: nem vidám, nem szomorú, nem érzéki, nem könnyed, nem vad - ilyeneket nem tud. Hanem általában kiégett, életunt, maximum sötét (ez az, amikor vadmacska próbál lenni), esetleg fenyegető (feketére festi a fél arcát a szeme körül), de általában véve benne van az élet iránti undor, a mélységes lenézés, hogy a világ milyen primitív szar, hiszen csak dugni kell, aztán a pénzből elmenni a műkörmöshöz, műhajashoz, aztán megint dugni. Hiába tanítottak annyi faszságot az iskolában, abból semmi sem valid, mert a tanár is úgy nézett rá már akkor, hogy pontosan tudta: ha most bevenné a faszát, meglenne az év végi ötös. A női tanárok pedig gyűlölték, hát igen, szar fizetés, szar élet, persze hogy gyűlölték, biztos irigykedtek. Kicsit még igaza is van, legalábbis találunk olyan tanárt, akinek fiatalabb korában kétesélyes volt a pályaválasztás. De mindenképpen rühellik, az egy biztos pont.
A kurva szempontjából az élet sokkal egyszerűbb, mint neked. A kurva gondolatban mindig azt kérdezi, hogy most ezt minek kell túlbonyolítani, amikor minden olyan világos és kerek. A szex minden mást pótol, a szexet pedig semmi más nem pótolja. Slussz.
Persze, ha éppen olyan képet kapsz el róla, ahol éppen t*rkig nyeli a f*szt, akkor ott nem lesz - annyira - életunt, de kicsit azért ott is tetten érhető, márúgyértemhogy az arcának azon a részén, ami látszik. Valahogy nincs már benne az a révület, mint Loyola Ignácnak, amikor megjelent Jézus - egyszerűen csak teszi a dolgát, mint a többiek: az orvos, a postás, az ápoló. Nekik az, neki ez.
De amikor normális, kamerába nézős kép van, akkor mindig ott lesz az arcán a csalódás. Hogy ennyi, hogy neki már érthető minden, és hogy igazán nem kellett volna akkora feneket keríteni ennek az egész életnek, ha egyszer ennyiről szól.
Sajnáljam őket?
Valahol igen. Eltévelyedett lelkek. De tulajdonképpen egy év alatt annyit élnek át, mint te egész életedben, (lásd: "24 éves, de elég sok benne a kilométer"), és nem cserélnének veled, hidd el, eszük ágában se lenne. Ők téged sajnálnak, mert szerintük neked unalmas az életed, és illúziókat kergetsz.
És tudod mit? Ha kellően filozofikus alkat vagy, végül eljutsz oda, hogy nem tudod, kinek van igaza."
, akkor lenne pontosan úgy, ahogy mondod, ha a gyermekek nem kapnának ezzel ellentétes jelzéseket a világból. A környező világ jelei alapján materialista. Ezért felejtünk el úgy látni, mint gyermekként. És ezért "kell" "tanítani"... Ha úgytetszik, kezdettől tudatosítani, hogy az a valóság, amit gyermekként megélnek - és nem az, amit a világ - a szemmel látható - sugall...
