2017. július 28., péntek

Ha itt lennél...





Ha itt volnál, fognám a kezed.
Közelről nézném a szemed.
Téged keresnélek benne - ott a mélyén, hol a tó fenekét sejti az ember, hol a titkok lapulnak rebbenőn.

Ha itt volnál, táncolnék Veled erre a zenére...
Ahogy a falevelek táncolnak a széllel, ahogy a madarak az Éggel...

Ha itt volnál, csókolnálak - mint szomjazó az édes víztükröt,
Mint szél csókolja a cserzett arcokat.
Szerelmesen, ahogy a Nap szereti a barackot, hogy belepirul.

Ha itt volnál, szeretnélek. Szeretnélek, ahogy férfi nőt szeret,
Ahogy csak az Ember tud Embert szeretni.
Sóvárgó mohósággal, mintha ez a perc volna az utolsó,
Ez itt, most - ez a pillanat - csak ez, és vége...

Ahogy talán így is van...

Hisz nem vagy itt.

Máshol vagy, mással talán.

Keresed azt, ami itt vár. Amit én őrzök Neked.

Mióta már...






Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Írj! Hogy tudjam, mit gondolsz Te! ;)