Tisztulás, avagy "kussolok"

Vége.


Barátságnak indult, munkakapcsolattá lett, majd sikerült szétrohasztani a vállalhatatlanság szintjére.

Ma egy 4-6 éves barátság, és kb. 2,5 éves munkakapcsolat végére tettem pontot.

Nehéz volt kimondani.

Nehéz volt egyáltalán foglalkozni a gondolattal - pont olyan, mint mikor elrontod a gyomrod, és az agyad tudja, hogy a hányás segítene - végleg megszabadulni attól, ami romlott, aminek hiába szavaztál bizalmat...
Mégis nehezen veszed rá magad, hogy újra felszínre küzdd.

Türelem, alázat, elfogadás.

Szavak, és fogalmak, területek, amikkel dolgom van még.

De újabb fogalmat tanulok - "énvédelem".

Mától nincs többé idealista elfogadás. Nincs többé idealista türelem, hogy "majd megfejlődi, csak adj időt neki"...

Egy mérgező személyiséggel kevesebb van az életemben, és többet helyet sem adok hasonlónak.
Lehet, előítéletes leszek, lehet, hogy tévedni is fogok útközben.

Más területen viszont fejlődőm.

A fókuszt és energiát más területeken magamnak adom, és azoknak, akik megbecsülik, akik meghálálják.

Isten veled, Katalin.

A karmikus egyenlegünkön módosítottunk, ebben az életben többet már nem teszünk hozzá, nem veszünk el belőle.

A hátralévő időben nem létezel számomra.

Nem gyűlöllek.

"Felszámollak".

Kiradírozlak az életemből, még az emlékeim kacattárában is a kupac legaljára áslak, hogy max. egyszer kelljen összefutnom még veled, az utolsó számadáskor.


Igen, "kussolni" fogok.

És "süket" leszek rád, minden értelemben.