Fura érzés, hogy valaha - hittem benne, hogy így van - valaki számára a legfontosabb voltam, ahogyan ő is nekem...
És ma...?
Ma csupán kedves kacat vagyunk egymás számára emlékezetünk lomtára egyik pókhálós polcán...
Boldog idő
"...Tán ma nem így, és nem egy gyerekkel..."
Hát...
Nem egy gyerekkel, ez igaz! :D
Boldogság kötődik Hozzád, Drága Kacatom!
Sokáig azt hittem, mindig fájni fogsz. Hogy mindig szomorú emlék leszel.
Örülök, hogy tévedtem... :)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Írj! Hogy tudjam, mit gondolsz Te! ;)