2017. szeptember 1., péntek

Kacatok



Fura érzés, hogy valaha - hittem benne, hogy így van - valaki számára a legfontosabb voltam, ahogyan ő is nekem...

És ma...?

Ma csupán kedves kacat vagyunk egymás számára emlékezetünk lomtára egyik pókhálós polcán...

Boldog idő


"...Tán ma nem így, és nem egy gyerekkel..."

Hát...

Nem egy gyerekkel, ez igaz! :D

Boldogság kötődik Hozzád, Drága Kacatom!
Sokáig azt hittem, mindig fájni fogsz. Hogy mindig szomorú emlék leszel.
Örülök, hogy tévedtem... :)


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Írj! Hogy tudjam, mit gondolsz Te! ;)