2016. március 19., szombat

Keserű




Dallam



Miért...?


Miért annyira keserű minden írása...?


A nagy írónőknek mindnek tragikus életet kell élniük...?

Csak a tragédia elég méltó műfaj...?!



Olvasom, mert érdekel, kivé lett.

De minden sorral csak ólomként koppanó könnyek fakadnak bennem...


Hol vannak a vidám pillanatai...?!

Hol vannak a szerelmes éjszakái, a nyaralások nevetései...?


Hol vannak a születések utáni boldog pillanatok?

Az első lépések, a gyermekarcon felragyogó első mosolyok emlékei...?



Azokat nem éri meg papírra vetni...?









Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Írj! Hogy tudjam, mit gondolsz Te! ;)