Azt hittem, mindazok élete, akik kiléptek az életemből, jól - jobban alakult, miután kiléptek...
Hogy én csak afféle kiindulópont voltam az ő életükben.
Egy alap, amelyről felröppenhettek...
Kőkemény cáfolatot kaptam.
Vajon annak van igaza, aki naivnak tart...?
Vagy nekem, aki hiszem a Jót...?
"...Hittem, hogy a jót mindig egy jobb követi. Hittem a játék tisztaságában. Hittem a magam tisztességében. Hittem abban, hogy látok, hogy az út, amelyen járok, helyes. Most itt vagy, és csak azt látom, hogy hiányzom mellőled. Olyan vagyok, mint egy torzó: bolyongok lábak nélkül, ölelek karok nélkül. És még mindig hiszem a játék tisztaságát. Ostoba vagyok..."
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Írj! Hogy tudjam, mit gondolsz Te! ;)