"...
"Miért gondolom azt, hogy én egy tárgy vagyok az ő szemükben? Nem azért esetleg, mert, utalván a fenti női mintára, én magam tárgyiasítom magamat?"
- Ez pont úgy felelősség hárítás, szerintem.
Én, a hím nemű ismerőseimből kiindulva azt mondom, kisebbség az a szellemi nyomorék réteg, aki csak a húst látja.
Az sajnos igaz, hogy a csalódások, minden kizsákmányoló kapcsolat rombolja az embert, akkor is, ha férfi, nem csak akkor, ha nő.
Amikor friss egy árulás sérelme (árulás jelen esetben a megcsalástól kezdve a "méltatlan hozzáállás" is, mikor az egyik fél adja a szívét, a másik hazudik, vagy kihasználja), olyankor könnyen csap át gyűlöletbe a szív.
Ilyenkor egy ideig - persze csak magamról beszélhetek - megélem az ösztönt, ami kiteljesedik a "leigázás-párosodás", vagy ha jobban tetszik, a "megszerzés-lefektetés" szintjén.
Ennek a betegebb szintje a Szürke "istenített" 50 árnyalata...
Az én szememben ez kudarc. Az intelligens, magasabb rendű ember kudarca az önerőből lealacsonyodó, szánalmas idiótával szemben.
A fura az, hogy ebbe az irányba lök az is, mikor az ember folyamatosan szembesül azzal, mennyire hattok ránk zsigerileg. Egyfajta alávetettség, kiszolgáltatottság ez.
Amit sem az egó, sem a férfilélek nem visel jól. Ezt semlegesíti egy párkapcsolatban a kölcsönös tisztelet és a megerősítések.
Ezért is keresünk társat.
Mert Társat, a Királynőinket keressük - akik nem ránk kényszerítik a hatalmuk, hanem mi emeljük őket magunk fölé...
- Te egy ritka faj vagy ezen a földön.
- Mégis UFO vagyok...?!!
Köszönöm...
A legnagyobb elismerések közé sorolom, a valaha kapottak közt.
- Ez pont úgy felelősség hárítás, szerintem.
Én, a hím nemű ismerőseimből kiindulva azt mondom, kisebbség az a szellemi nyomorék réteg, aki csak a húst látja.
Az sajnos igaz, hogy a csalódások, minden kizsákmányoló kapcsolat rombolja az embert, akkor is, ha férfi, nem csak akkor, ha nő.
Amikor friss egy árulás sérelme (árulás jelen esetben a megcsalástól kezdve a "méltatlan hozzáállás" is, mikor az egyik fél adja a szívét, a másik hazudik, vagy kihasználja), olyankor könnyen csap át gyűlöletbe a szív.
Ilyenkor egy ideig - persze csak magamról beszélhetek - megélem az ösztönt, ami kiteljesedik a "leigázás-párosodás", vagy ha jobban tetszik, a "megszerzés-lefektetés" szintjén.
Ennek a betegebb szintje a Szürke "istenített" 50 árnyalata...
Az én szememben ez kudarc. Az intelligens, magasabb rendű ember kudarca az önerőből lealacsonyodó, szánalmas idiótával szemben.
A fura az, hogy ebbe az irányba lök az is, mikor az ember folyamatosan szembesül azzal, mennyire hattok ránk zsigerileg. Egyfajta alávetettség, kiszolgáltatottság ez.
Amit sem az egó, sem a férfilélek nem visel jól. Ezt semlegesíti egy párkapcsolatban a kölcsönös tisztelet és a megerősítések.
Ezért is keresünk társat.
Mert Társat, a Királynőinket keressük - akik nem ránk kényszerítik a hatalmuk, hanem mi emeljük őket magunk fölé...
- Te egy ritka faj vagy ezen a földön.
- Mégis UFO vagyok...?!!
Köszönöm...
A legnagyobb elismerések közé sorolom, a valaha kapottak közt.
- 
- Már csak meg kell találnom Muldert - nőben...
- Már csak meg kell találnom Muldert - nőben...
..."
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Írj! Hogy tudjam, mit gondolsz Te! ;)