...

Pár napig olyan volt, mint ahogyan a földön halkan pattogva kúszó parázsszőnyeg elér valami száraz fűcsomót, és hirtelen lobot vet.

Jól irányítasz - ha nem tudatosan, akkor is.

Pár nap intenzív kapcsolat után, most halott némaság. Mint mikor várod a reggelt, ami nem akar eljönni.

Ülsz a sötétségben, hallgatod az éjszaka némaságát.

És vársz.

Mióta? Nem tudod.

Meddig? Nem tudod.

Mire...?


Tudod...?

Van mire?

Van miért?



Megrázom a fejem.

Tudom, hogy miért vagyok itt.

Nem ezért a hangulatért...