2011. március 29., kedd

szerelem

"Azt kérdeztem magamtól, tudom-e egyáltalán, mi az, amit keresek,
mit jelent a szó, hogy "szerelem" a maga tiszta és érintetlen tartalmában?

És akkor, amikor ezen gondolkodtam, különös módon a Balatonra gondoltam. Mindig is nagyon szerettem a Balatont.
Csak úgy, elvárások nélkül, önmagáért.
A tónak sosem mondtam, hogy barna legyen, vagy szép kezű, mert akkor fogom csak igazán szeretni.
Nekem a Balaton mindig csak a Balaton volt, szürkéskék és zöld, nyugodt és dühös, lágy és izgalmas.
Gyönyörű.
Nem akartam én tőle semmit, csak szeretni.
Hűséges voltam a Balatonhoz, mert sosem ígértem neki semmit.
Nem használtam nagy szavakat, nem esküdöztem,
nem is kötöttem hozzá magam.

Csak szerettem." (KZs)


Akit szeretek úgy szeretem, ahogy van.

Talán az jelent kihívást csupán, hogy úgy szeressem, hogy Ő nem szeret...
Nem használok nagy szavakat, nem ígérek és nem várok semmit.

És egyben a világom adom, és mindenével együtt akarom.

Számomra a szerelem a mindenség. Minden-ség. És pont.


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Írj! Hogy tudjam, mit gondolsz Te! ;)