2012. július 7., szombat
Értelmezés kérdése - avagy miért nem tanítjuk...
Furcsállva, és lehangolva látom, hogy a "mai fiatalok"között mennyi a konfliktus...
Mennyire kevés a bizalom, mennyire sok a féltékeny bizalmatlanság.
Egymás szájában élnek, és egy eltévedő pillantás, vagy egy fuldokló, félreforduló lélegzetvétel elég, hogy vérre menő veszekedések, és vérig sértett bántódások legyenek belőlük...
Vajon honnan veszik, hogy egy párkapcsolat a két élet 100%-os átfedésével jelent egyet...?
Fel sem merül, hogy a két élet kapcsolat ide, vagy oda, azért még két élet...?
Hogy mindentől - döntéstől, fogadalomtól függetlenül mindenkinek jár a személyes élettér...?
Hiszen a kapcsolat éppen attól csodálatos dolog, hogy az akarat - a közös akarat tartja egyben.
Az adni akarás...
Mintha az akarat mellől hiányozna a tisztelet, az elfogadás, az önzetlenség, a bizalom...
Miért nem tanítjuk szeretni a gyermekeinket...?
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Louise L. Hay: Éld az életed! c. könyvében írja, hogy soha ne legyünk mérgesek a szüleinkre, hiszen ők csak azt a tudást tudják tovább adni felénk, amit ők maguk is birtokolnak. Mert ők is tanulták a szüleiktől, vagy mert életük alatt megtanulták. Másra sajnos nem képesek.
VálaszTörlésKét szülő, aki öli egymást, hogyan tudna megtanítani szeretni?
szerintem sem arról van szó, hogy eltitkolnak jó mélyen valamit, hanem ők ugyanolyan tanácstalanok abban a dologban valójában, mint saját gyermekeik.
A világ talán az "önképzés" felé halad ezen a területen is.
és mennyi mennyi tanulni valónk van még...
Isten hozott újra itt! :)
TörlésHiányoztál.