Felismerések - "második évad"

Most, hogy kicsit más fényben gondolok a történtekre Mataji gondolata miatt, felmerült bennem, hogy nyilván ez sem véletlen...



Átmeneti volt ez az időszak az életemben.


De oka volt.



Valamit látnom kellett, valamit meg kellett tudnom.



Talán azt, hogy egyébként rendes emberek mennyire térdig járnak még az anyagi kötőerőkben...?


Vagy, hogy mennyire nincsenek használható jövő- és világképeik...?


Vagy, hogy mennyire nincs még fogalmuk az elfogadásról...


Vagy, hogy ennek ellenére a maguk szintjén milyen komoly erőfeszítéseket tesznek - nézhetném úgy is, mennyit vergődnek emiatt...



A kérdés az, hogy miért...?


(Mint mindig.)



Talán hogy jelezze, annyira nem vagyok reménytelen...? (Ez hiúság-gyanús...)


Vagy hogy...


A hiábavalóságot láttassa velem...?


Vagy éppen az áldást, amiért nem itt tartok...?



Vagy megint olyan vak vagyok, hogy épp a lényeget hibázom el ismét...?




Vagy jelzés, hogy "biztosan ezt akarod...? Látod - emlékszel, milyen nehéz...?"




Ó Uram, nem lehetne, hogy küldesz inkább egy egyszerű levelet...?