"És Isten azt mondta: nem."

"Megkértem Istent, hogy vegye el a büszkeségemet, de Ő azt mondta: nem.
Azt mondta, hogy a büszkeséget nem Ő veszi el, hanem nekem kell feladnom azt.

Kértem Istentől, hogy fogyatékos gyermekem legyen egészséges, de azt felelte: nem.
Azt mondta, hogy a lelke egészséges, a teste pedig csak átmeneti.

Kértem Istent, hogy adjon nekem türelmet, de Ő azt mondta: nem.
Azt mondta, hogy a türelem a megpróbáltatás mellékterméke. Nem megkapni, megszerezni kell.

Kértem Istent, hogy adjon nekem boldogságot, de Ő azt mondta: nem.
Azt mondta, hogy csak az áldást adhatja – a boldogság rajtam múlik.

Kértem Istent, hogy kíméljen meg a fájdalmaktól, de Ő azt mondta: nem.
„A szenvedés eltávolít a világi dolgoktól, és közelebb visz Hozzám.”

Kértem Istent, hogy adjon lelki fejlődést, de Ő azt mondta: nem.
Azt mondta, hogy a fejlődés az én dolgom. De Ő hajlandó megmetszeni, hogy gyümölcsöt hozzak.

Kértem Istent, hogy segítsen másokat szeretnem úgy, ahogy Ő szeret engem.
Erre azt felelte: „Látom, kezded már érteni.”

Kértem erőt…
Isten adott nehézségeket, melyek erőssé tesznek.

Kértem bölcsességet…
És Isten adott problémákat, hogy megoldjam őket.

Kértem bátorságot…
És Isten adott veszélyeket, hogy legyőzzem őket.

Kértem szeretetet…
És Isten küldött gondterhelt embereket, hogy segítsek rajtuk.

Kértem kegyet…
És Isten adott lehetőségeket.

Semmit sem kaptam, amit akartam.
Megkaptam mindent, amire szükségem volt.

Az imáim meghallgatásra leltek."

(Guruttama prabhutól)