2010. november 17., szerda

A Kérdés...

Dátum: 2010-11-02 06:13:02


Megnéztem "A tetovált lány"-t.

Svéd film.

Beteg, sérült emberek története(i). Olyanok, akik átlagosnak látszanak.

Felvetett bennem egy régi-új kérdést:

Miért foglalkoztatja ennyire az embert a beteg lélek...?

Egymást bántó, egymásnak ártó emberek és az általuk okozott szenvedés...

A miért maga...


Nézem a szövegablakot.

Még üres.

Csak a fejemben támad fel a gondolat-portölcsér, ami majd nyomot hagy a fehér, tiszta, egyszerű felületen...


Fekete nyomot...


"Miért?"

Észrevettétek, hogy a kérdőjel egy görbe vonal...?

A jóság, a békés együttélés egyszerű, tiszta. "Egyenes". Mint a Válasz.

Az ember nem egyszerű.

És nem is tiszta.


Folyamatosan foglalkoztatja a deviancia, a lelki beteg társaik "világa", a miértjeik...

A "miért" végén a kérdőjel egy görbe vonal...

Mint a gonoszság, a beteg elme útjai...

Eltérül az egyenestől - eltérül az "egyszerűtől", a "jótól" - kitérőt tesz...

A kérdés keresi a választ - "miért?"


A kérdés követi a görbe vonalat - végig akarja járni az utat, hogy eljusson a válaszig - "miért?"


A válasz végén ott a pont.
Egyszerűen.
Tisztán.

A kérdés a válaszhoz vezet - a görbe vonal is a ponthoz vezet...
És kész is a kérdőjel - és a kérdés...

"Miért?"


--

Ma háromkor valami buta álomból ébredtem.

Kikóvályogtam vízért, és közben egy hang azt mondta "Túl sok akciót nézel!"...

Aztán - egy barátom ajánlására - megnéztem ezt a filmet.

A filmművészet - s nyilván az alapjául szolgáló írott művészet is - szembeötlően sokat foglalkozik az emberi elme betegségeivel.

"Miért?"


Miért érdekel...?! Miért tesszük fel ezt a kérdést...?
Bárminek nekiszegezhetjük - a kérdés maga is semleges.

Ha engem nem érdekelnek a beteg emberek, akkor másra kérdezek...

De miért...?

Miért születnek meg a kérdések...? Miért akarjuk tudni a válaszokat...?

Miért nem tudunk csak egyszerűen élni velük...?

"Miért fényesek a csillagok?"
Miért nem elég az, hogy szépek, és jól esik éjjelente bámulni őket...?


"Miért múlik el az élet?"

Miért nem elég, hogy van, és amíg van, csodálatos élmény...?
...

Olyan ez az öt betű - végén a jellel, ami valami érthetetlen, az egyenestől eltérő dologra utal -, mint valami komputer-vírus...

Megfertőzte a legtökéletesebb intelligenciát, és logikai hurkokba kényszeríti...

Vajon létezik olyan, hogy "a kérdés génje"...?
Tetten érhető a megértés vágya...?
Létezik, hogy a Teremtő válasza ennyi legyen:

"Csak."...?

Ennyi?


M.I.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Írj! Hogy tudjam, mit gondolsz Te! ;)