Furcsa érzés itt hagyni megint egy helyet...
És furcsa érzés olyan szavakat hallani valakitől, amelyek sokkal-sokkal többet is jelenthetnének, mint amit jelentenek...
Egy olyan valaki szájából, akiben ott lakozik az a harmónia, amit ez a zene is áraszt...
Egy olyan valaki szájából, aki e hellyel együtt hátra hagyok itt...
Valaki, aki más.
Valaki, aki a kevesek közül való.
Több ő sokaknál.
S számomra mégsem lehet több.
Párhuzamos valóságokban létezünk.
S a párhuzamosak csak a végtelenben találkoznak...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Írj! Hogy tudjam, mit gondolsz Te! ;)