Szelek szárnyán

Tegnap estére érkeztünk meg.

Egy rövid borkóstolás után vacsora, esti eszmecsere, és irány az ágy.
Kiderült, hogy másnap korán kelünk, mert várnak ránk. Vízre szállás tízkor.

 Várt ránk az MPK-Nemere.

Vitorlát bontottunk, és irány a nyílt víz...

Nem sok tapasztalatunk volt a vitorlázás terén, de a kapitányunk az Adrián "nevelkedett", így a kormányt Bendire - a tízéves első tisztre - bízta, és nem jött zavarba, mikor tíz percen belül a jobb oldalt megmártottuk a habokban - egy laza 80 fokos megdőlés keretében... Hát kapaszkodtunk mind, mondhatom...

A szél velünk együtt érkezett, a Napnak nem éreztük az erejét - délutánra csinos-piros lett a divat persze...

Bosszankodtam, hogy nem vittem tollat-papírt...

Visszaidézni az élményt...
Ahogy a szél a kötélzeten muzsikált, ahogy a hajó belefeküdt, és ellenkormányoztunk...
Ahogy Zoli - a kapitányunk - a környékről, a hajókról, borokról mesélt... :)

Vagy a fedélzeten kóstolt bor zamata, a kapitány főzte ebéd, a víz szaga - a távolban húzódó part vonala...

"Vitorlát fel!"

"Húzom vazze'!"

"Az Imrék Nagy Öregje" ;)

Kényelmesen ringatózva

Ki van ott...?!

Kor - különbség...?

Jókezekben

"Billeg vazze'!"

Másodkapitány Bognár "Bendi" Bendegúz

"Mindent-tud-Ő"... ;)
(A többiek min nevetnek...?! ;) :P )

Lazítottunk.

"Sok jó ember a Nemerén is elfér..."

Szabadság.

És a tény, hogy mindezt azért, mert vannak, akik érdemesnek találtak rá, hogy ott lehessek... :)
Jó érzés, nem tagadom.



El ruccantunk erre-arra...

Vissza-vár

A név kötelez

Jócsapat

Két lábbal a földön - mégis mennyben

Közel-s-távol-szépség

Térkép e táj...

Nézz A Lábad Elé!

Országtorta a leendő Országos Úrnak

Jóarcok ;)

Vigyorok

Kinek-kinek a magáét... :)