Izzás

Perzsel a forróság... Tapad rád  - a bőröd, a ruhád, a városi levegő...

És sok száz tekintet...

Lépdelsz lassan a forró aszfalton... Ismerős-örök ritmusban...

Tekinteted jobbra, balra villan - itt is-ott is elfog egy-egy elsuhanó pillantást...

Érintésük mint forró szellő cirógat...

Mind jobban feszít - robbanásra késztet, görcsbe ránt a benned gyűlő energia... Ahogy... Megkísért minden mozdulat - minden részlet, minden apró rezdülés... Formák, színek, illatok - képek, hangok, emlékek - amiket a fantáziád épít, fűz tovább... Egy-egy libbenő tincs, egy rezdülő csípő, egy finoman feszülő ív...

És lávaként árad szét az ereidben az az örök, kiolthatatlan izzás...

A Vágy.

Birtokolni és létezni - Érte és Általa - Mellette és Benne...

Körülölelve, beszivárogva minden pórusába, felitatva a bőrén kiülő, remegő izzadtságcseppeket - felfogva, visszaverve a bőre forróságát...

Elnyelve ködösülő pillantását - elfogva rezzenő, párás tekintetét - feloldódva mélyülő sóhajaiban...




:) Lám, mit hoz ki két sör belőlem...! :D:D:D