Látok egy dimbes-dombos, fás-ligetes területet.
Rajta elválasztva csak a szabad térség - az állatokkal (őshonos juhok, marhák, lovak, disznók, csirkék, ludak) - és a kertek (zöldség-gyümölcs és takarmány) növényekkel.
Rideg tartásban - minimális ráfordítás mellett.
Zöldség, szezonálisan gyümölcs, hús- és tej-készítmények.
Akár a felesleg piaci értékesítésével. :)
Munkát adva 2-3 helyi családnak is.
Gyimesi racka |
Racka juh |
A magyar rackajuh jellegzetes, sehol a világon nem található máshelyt, csak ahol magyarok laknak. Olyan legelőn is megél, ahol más állat elpusztulna, tehát éppen olyan igénytelen, mint lovunk, és éppen olyan kitartó és szívós is. A juh ugyanúgy, mint a szarvasmarha, élő "húskonzerv" és tejtermelő állat volt. A nagycsaládok élelmezését kevés juhval is takarékosan meg lehetett oldani. A felesleges húst elődeink szárítással tartósították. Sátraikat, a jurtákat nemezből készítették, a nemezt pedig a racka gyapjából. A juhbőrt a ruházkodáshoz többféle módon használták föl: bundát, subát, irhamellényt, különféle takarókat készíthettek belőle.A világon mintegy ötszáz juhfajta él. A Kárpát-medencében a magyar racka két alfaját tartották és tenyésztették: az alföldit - vagy más néven a hortobágyit - (racka) és az erdélyit (cigája). (...) A juhnál nagyon fontos a vágás utáni pihentetés. Ez elindítja az érési folyamatot, és így a hús porhanyósabb is lesz. Sokan idegenkednek a birka faggyúszagától, mely elsősorban az idősebb állatokra jellemző. Ezeknél a bőr alatti és a hasűri faggyúréteget el kell távolítani. A fazékba valót pedig enyhén ecetes (előzőleg szemes borssal és babérlevéllel felfőzött, majd lehűtött) vízben kell rövid ideig áztatni. Persze, vannak olyan vidékek, például a Nagykunság, ahol a birka szinte "nemzeti eledelnek" számít, és sokan el sem tudják képzelni a faggyú nélküli birkapörköltet vagy paprikást. Az igazi ínyencek a pörkölt evése közben kortyolják a hűs vörösbort, aminek hatására szájpadlásukon kicsapódik a faggyú..."
Magyar szürkemarha |
"...A “Magyar szürkemarha hús” csepegési vesztesége minimális, állaga
száraz-rostos ami a hagyományokra épülő extenzív jártatva legeltetés
eredménye. A kizárólag legelőn tartott állatok húsa minimális mennyiségű
izmon belüli faggyút tartalmaz (∼1,2%), ami előnyösnek minősül az
egészséges táplálkozás tekintetében.
A “Magyar szürkemarha hús” jól látható márványozottságát inkább a kötőszöveti, mint az intramuszkuláris faggyú okozza. A “Magyar szürkemarha hús” szárazanyag tartalma magas, jóval kevesebb vizet tartalmaz a standard húsmarha fajtákénál, ezért kevésbé esik össze a főzés során. Szokatlan, kissé savanykásabb, a vadhúsokéhoz hasonló íze eltér a megszokott ízektől..."
A “Magyar szürkemarha hús” jól látható márványozottságát inkább a kötőszöveti, mint az intramuszkuláris faggyú okozza. A “Magyar szürkemarha hús” szárazanyag tartalma magas, jóval kevesebb vizet tartalmaz a standard húsmarha fajtákénál, ezért kevésbé esik össze a főzés során. Szokatlan, kissé savanykásabb, a vadhúsokéhoz hasonló íze eltér a megszokott ízektől..."
Mangalica-alom |
Persze minden hagyományőrzés mellett a modern technológiák ésszerű felhasználása is szempont volna - jellemzően az energiahatékonyságra, és az energetikei önellátásra gondolok itt.
Egy olyan helyet kell majd választani ehhez, amelynek elérhető közelségében legalább 2-3 kis település van - ugyanakkor mégis a tanyasi nyugalmas életvitel is adott. Nem lehet túl kis terület, hiszen a rideg tartás megkövetel bizonyos minimumot.
Szerencsés lenne valamilyen folyó/patak-közelben lennie, hogy természetes vízátfolyást lehessen létrehozni, megoldva az itatás kérdését.
Kemencében sült házi kenyérrel, saját fejésű tejjel, magunk készítette vajjal, sajtokkal, túróval, és persze annyiféle húskészítménnyel... :)
"Ki tudja, mit hoz a jövő...?!"
Ez csak talán, mert csak kósza vágy még, és nem erős akarat. :)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Írj! Hogy tudjam, mit gondolsz Te! ;)