"Felfogás"

A nyelvtan-tanárom azt mondaná, szócsűrés-csavarás.

Én azt mondom, a szavaink nem véletlenül azok, amik, és amiként használjuk őket.

"Az élet csak felfogás kérdése."

Ezt mondjuk, és ezzel én egyet is értek.

Hogy menny, vagy pokol, hogy szép, vagy szar - mindez csak "felfogás kérdése".

Felfogás.

Hogy a pozitívumokat, vagy a negatívumokat, a világos színeket, vagy a szürke, komor, sötét színeket fogjuk-e fel.

Sőt! :)

Hogy az érzékelésünk valódi tapasztalás, vagy csak passzív elszenvedés.

Hogy aktívan törekszünk-e a tapasztalásra - a jó oldalak, a szépségek megtapasztalására. Hogy "fel-töltekezünk-e" energiával általuk. "Fel akarjuk-e fogni" a jeleket - vagy csak vagyunk, a sors céltáblájaként, és hagyjuk elszivárogni az energiáinkat, egyre lejjebb csúszi magunkat a nihilista vegetálásba...

"Fel fogás." Azt jelenti - "fogás - azaz aktív, akaratlagos cselekedet"; "fel - azt jelenti feljebb, mind magasabbra, magasabb szintre".

Számomra ezt jelenti, hogy "felfogás kérdése".

Persze ez csak szócsűrés-csavarás... ;) :P



(Minden tiszteletem Németh Kálmán (alias: Lütyő) Tanár Úrnak az irányunkban tanúsított türelméért.)