Szenvedéllyel élni és szeretni...
Forrón, minden pillanatban, minden lélegzetvétellel...
Izzó, örök lobogással - soha nem gondolva mással...
Egyetlenként, mint a lemenő Nap, úgy ragyogva,
Mint olvadt arany, hogyha körbefolyna -
Úgy csókolni, mohón, kacagva
Az életünk e csókkal, mintha megszakadna.
Vagy meghalni inkább, ha szeretni - ha élni nem lehet...
Hisz egy vagyok - örökké egy Teveled...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Írj! Hogy tudjam, mit gondolsz Te! ;)