Egész más élményt adott némán nézni meg (először), majd a zenével...
A képvilág, a mozdulatok, a hangulat - számomra komoly volt, sőt komor...
Tetszett a világítás megoldása, remekül kiemelte a lényeget.
Többször megnézendő, rétegekben felfogandó... :)
A zene remekül érzékeltette, mennyire kapkodón élünk meg mindent - minden párkapcsolatot, minden fontos-, még a meghitt pillanatokat is... A hétköznapok rohanó ritmusával szaladunk át egymás idegein is, türelmetlenül, és odafigyelés - valódi odafigyelés -, megértés és empátia - valódi empátia nélkül.
Mindenkinek mást mond a mű.
Számomra a rohanásra hívta fel a figyelmet. Arra, amennyire fontos, hogy lelassítsunk, bizonyos pillanatokat mind jobban törekedjünk át-, vagy inkább megélni, figyeljünk jobban egymásra.
Türelem, bizalom és megértés. Ezeket adjuk egymásnak.
Nem véletlen, hogy ezt most találtam meg. :)
Köszönöm D.!
:D
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Írj! Hogy tudjam, mit gondolsz Te! ;)