Elgondolkodtam azon, amiről meséltél.
Elgondolkodtattak a könnyeid.
Ezért arra vetemedem, hogy leírok pár - talán triviálisnak tűnő - sort.
Miért is élünk...?
Hitem szerint, hogy tanuljunk. Tanuljunk az élet hozta szituációkból - türelmet, megértést, szeretetet, önuralmat, hitet, kitartást... Satöbbi.
Isten ajándéka, hogy mindezt szabad akarattal, magunk választotta utakon, magunk választotta "nehézségi fokon" tehetjük meg. Lehetőséget kapunk rá, hogy megtanuljunk örülni, szeretni - hogy boldogok legyünk közben.
Hogy azt tehessük, amit szeretnénk.
Táncolni akarsz tanulni.
Miért...? :)
Mert ez tesz boldoggá.
Mert most ez az életed.
Gátolhat-e ebben bárki...?
Korlátozza-e a lehetőséged a tanulásra az, hogy mit gondol néhány apucikedvence, naiv és beképzelt, pökhendi és ostoba liba...? Kölykök, akik még sehol sem tartanak Hozzád képest az Élet Megtapasztalásában...? Akik még feleannyira sem tanulták meg értékelni az életet, mint Te...?
Meghatározza-e a világod mások - Nálad fejletlenebb, valójában semmit sem jelentő emberek véleménye...?
Szabad Akarat. Tehát a válasz: "csak akkor, ha így akarod."
Fiatal Nő vagy, előtted az élet - szabad vagy, megteheted, hogy a kedved szerint élsz - anélkül, hogy ezzel le kellene mondanod a női lét bármely részéről.
Azt teheted, amit szeretnél - olyan munkát találtál - és mertél megtanulni -, amellyel kiteljesítheted a szabadságod, és megteremted a lehetőségét, hogy mindig annak élj, ami épp az életed középpontjában van...
Hol vannak ettől mások?! Hol vannak ehhez képest ők...?! :)
Beszélnek - persze. Csak épp lövésük sincs sem arról, amiről beszélnek, sem az Élet valódi természetéről.
"Nékem üres fecsegőt fest az üres fecsegés."
Köszönöm, hogy megtiszteltél a könnyeiddel. :) (pirul...)
Váratlanul ért, de hálás vagyok értük...
Mégis engedd meg, hogy azt mondjam, "Ugyan, Te kis butus..." :)
Engedd felszáradni őket, és kacagj, mert nyomodba sem érhet ilyen kicsinyes okoskodás...!
Szabad vagy, és azt teszel, amit akarsz!
Táncolj!
Táncold ki magadból mindazt az érzést, ami Benned ébred!
Ne azért, hogy megítéljenek és "pontozzanak" - táncolj önmagadért!
Táncolj az érzésekért, a táncért magáért - a Világnak táncolj, ne az embernek - pláne ne az ilyen kisszerű embereknek, akik közé odacsöppentél! :)
Te. Vagy. A. Csoda.
Pont. :)
Köszönöm, hogy ismerhetlek! :) :P
Pí
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Írj! Hogy tudjam, mit gondolsz Te! ;)