Fakír.
Talán fakír is voltam már, valamelyik előző életemben...
Minden fakír mazochista?
Karnyújtásnyi távolságra van...
Egy szónyi távolságra.
Ki akarom mondani.
Akarom.
Érezni.
De nem teszem.
Miért...?
Mert nem akarom megváltoztatni a körülményeket.
A viszonyunk semleges.
És ez...
Jelenleg ez így stabil.
Ha megváltoztatnám, ha kimozdítanám az egyensúlyi helyzetből...
Akkor kockáztatnám, hogy elmenekülne. Ha ő sem tudja kezelni a közvetlen őszinteséget.
Milyen furcsa, hogy mennyien nem tudnak mit kezdeni vele, ha egyszer megmutatkoznak a másik előtt olyannak, amilyenek...
Aztán szinte mindent félredobva bújnak ismét a maszkjaik mögé - és elkerülik az őket ismerő szemeket...
Makacs tüske a gondolat - mint a sün tüskéje: ha egyszer beléd áll, csak egyre mélyebbre fúródik...
Ne gondolj a fehér elefántra...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Írj! Hogy tudjam, mit gondolsz Te! ;)