...aki isten akart lenni...

04:00 Még mindig.



Próbálok egyén maradni.


Próbálom kontrollálni az egóm, a gyengeségeim, amelyekből a vágyaim születnek.



Mocsok dolog ez a függetlenség.


Hiszen hol vagyunk függetlenek valójában...?


Sehol.


Függünk mindazoktól, akikhez a szívünk kapcsol.

Függünk a munkaadóinktól, a munkatársainktól, a lakótársainktól, de még a velünk egy városban lakóktól is...



Függetlenség.



Inkább csak a függetlenség illúziója.



És akkor a szinkronicitásról nem is beszéltem. És a belső kapcsolatunkról.

Igen, a hangra gondolok a fejedben, akivel olykor vitatkozol. Akinek olykor felteszed a kérdést, "Mit tegyek?"



Függetlenség...?



Csak az egó álma.



Azé, aki isten akart lenni.