Fejlövés, vagy fejlődés...?

Mood - 39:00



Néha elgondolkodom, hogy talán beképzelt vagyok...



Ma megerősítést kaptam, hogy ez nem feltétlenül beképzeltség.

Mármint hogy úgy veszem észre, bizonyos szemszögből előrébb járok a szembejövőknél.



Megkaptam, hogy sokkal "kompromisszum-készebb" vagyok. Már hogy "nekem ilyen a természetem"... (A nyilatkozónak persze nem, és éppen az "eredendőség" mentesíti a felelősség alól...)



Hát az egyértelműség végett e helyt kijelentem, hogy "nembazdmeg, én is fejlődtem idáig, és nem "készen kaptam""...

:/



Hosszú volt az út - éveket pazaroltam el rá, hogy a problémán meditáltam (vinnyogtam, toporzékoltam, sajnáltam magam, stb.), ahelyett, hogy a megoldásra próbáltam volna fókuszálni...


De tény - mára felismertem, hogy ez felesleges időpazarlás. Mert nem visz előbbre - csak lopja az energiánkat.


(...)



Kapom a leckéket.

Jönnek az első leckék, hogy megvalósíthassam az önzetlenséget...

Hogy megvalósíthassam a türelmet, hogy legyőzhessem önmagam, az egóm...



"Kérjétek, s megadatik néktek!"


Hihetetlen, hogy Isten mennyire komolyan veszi a kéréseinket...!