"Ne told a szelet. Ha arra fúj, úgyis magával visz." Ezt kaptam ma - nem sokkal azután olvastam, hogy be kellett látnom, egy idős asszonnyal telefonon nem lehet eredményesen kommunikálni. Mert nem ért magyarul. 70 évnyi élmény már kavar akkora bizonytalan töltésű érzelmi ciklont - ez lehet tanácstalanság, félelem, előítélet... pozitív valami...? passz... -, ami ellehetetleníti a személyes jelenlétet, gesztusokat, mosolyt hiányoló, pusztán arctalan szavakra támaszkodó közlést.
Nem értett, letettük. Visszahívtam.
A lelkiismeretem nem hagyott békén. Ha valami éri őket (baleset), akkor a céljuk nem teljesül - csak azért mert hamar feladtam a kommunikációt?Neeem... Én ezt nem vállalom! Tettem egy újabb kísérletet egy személyes találkozó egyeztetésére.
Még inkább félreértett, mint addig. :(
Utólag egy hang (az egóm sztem) persze az orrom alá dörgölte - "Na látod. Hallgatnod kellett volna rám!"
De a másik hang legalább kussol.
Nem értett, letettük. Visszahívtam.
A lelkiismeretem nem hagyott békén. Ha valami éri őket (baleset), akkor a céljuk nem teljesül - csak azért mert hamar feladtam a kommunikációt?Neeem... Én ezt nem vállalom! Tettem egy újabb kísérletet egy személyes találkozó egyeztetésére.
Még inkább félreértett, mint addig. :(
Utólag egy hang (az egóm sztem) persze az orrom alá dörgölte - "Na látod. Hallgatnod kellett volna rám!"
De a másik hang legalább kussol.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Írj! Hogy tudjam, mit gondolsz Te! ;)