A mi jövőnk...

Energia. 

Az életünk alapja - a gazdasági életünkké, a hétköznapjainké -  ezekre gondolok most.

Olvastam egy-két írást a témában és felmerült bennem, hogy miért ne követhetnénk a svédek példáját...?!

Tudjuk, hogy az állam a nemzetellenes érdekeknek kiszolgáltatott, netán azok bábjaként működik - de ki gátolhat meg benne, hogy alulról építkezve, tőlük függetlenül valósítsuk meg az elszakadást...?

Az energia pénz. Vagyis mindig, mindenhol értékes és értékesíthető. Egy hosszútávú beruházás, melynek célja a hazai társadalom energia-függőségének, -kiszolgáltatottságának csökkentése, csak nyereséges lehet. Hosszútávon.

Persze az örök kérdés - ki fektet be ennyi pénz ennyire lassú megtérülés mellett...?

Ez a mi - a Magyarok érdeke. Nekünk kell összefognunk, és lassan, lépésről lépésre megvalósítani azt a jövőt, amelynek valódi előnyét majd csak az unokáink - vagy azok unokái - fognak valóban élvezni.

Amint látható, a svédek is az energiahatékonyság javításával, valamint a cellulóz energetikai hasznosításával jutottak a legtöbbre a fosszilis energiahordozók, és az energia-import visszaszorításában.

Mi tapasztalható Magyarországon napjainkig...?

Van kapacitásunk a termelésre. Persze régebben a szén-alapú erőműveink jelentettek nagy kapacitást - a lényeg, hogy a kapacitás lehetősége adott. Ehhez társul - ehhez kell társulnia a megújuló energiaforrások mind nagyobb arányú kiaknázásának.

 Látszik, hogy míg az energiatermelésünk csökkent, az energiaigény nőtt, amit persze importból fedezünk.
El kell kezdenünk a függetlenedést.
A tudomány megteremtette már az alapot ehhez.

 A gondolatiság nem magyar sajátság - nem az én "fejlövésem". Legfeljebb az indíttatást vetheti szememre, aki akarja. :)

 Az is látható, hogy "nem vagyunk messze a tűztől"... Már ami a tudományos-technikai innovatív területet illeti...

 Emellett a széndioxid-kibocsátás visszaszorításáért - pontosabban ellensúlyozásáért is sokat tehetünk (megfelelő agrotechnológia alkalmazását támogatva).

A mi hazánk, a mi jövőnk...