2011. október 9., vasárnap

S nekem ébrednem kell...

Hangulat-ok


Lágyan rezdül ujjaim alatt a bőröd.

Leheletfinom lepkeszárny, ha cirógat - úgy érintelek.

Forró viaszként csorog végig tagjaimon - parázsként izzik fel a vágy.

Táguló pupilládban elveszek - mohó csókodba fulladok - átcsap felettem az a mindent igázó, vad szenvedély, ami elszabadul Benned...


Közelségedben feloldódom, hajad puhaságába menekülök az ébredés elől...

Mert nem lehetsz valódi...

Csak álom lehetsz...

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Írj! Hogy tudjam, mit gondolsz Te! ;)