"...Itt egy év, és ott egy újabb, de embertől ne várj újat..."
30 év alatt rájöttem, hogy tanulni, tökéletesedni vagyunk itt.
Hogy mi alakítjuk a világunk, annak megfelelően, hogy mit hiszünk el, mire vágyunk elég kitartóan.
Hogy mi alakítjuk a világunk, annak megfelelően, hogy mit hiszünk el, mire vágyunk elég kitartóan.
De még nem találkoztam olyan céllal, amely kitartóan képes lett volna motiválni.
Naiv voltam, és elhittem, hogy vannak emberek - az a rossz, hogy tudom, hogy vannak! -, akik olyanok, mint én. Akik jók. Akik már elkezdték egy olyan világ felépítését, amelyre én is vágyom. Amelyhez csatlakozhatom, és magaménak érezhetem, harcolhatok érte - hihetek benne.
Most ismét kénytelen vagyok erővel emlékeztetni magam az alapkérdésre - "mit tanulhatok belőle?!"
Talán arra tanít, hogy a saját világunkat nekünk magunknak kell felépítenünk az alapoktól...?
Hogy a lustaság és a félelmek megpróbálnak rávenni, hogy fogadjunk el már félig-kész dolgokat...
De ez sosem lesz valóban igaz út...?
Mert mások valósága sosem fog igazán illeni ránk...?!
Hogy a világunkat sosem oszthatjuk meg igazán - mert igazi bizalom csak nagyon téttelen helyzetekben lehet csak életképes...?
Álmaidhoz, szerelmedhez, így juthatsz igaz áldáshoz..."
"...Föld lakói remeghetnek, hódolhatnak félelemnek
"...Föld lakói remeghetnek, hódolhatnak félelemnek
De te szilárd lábakon állj, s maradj meg mindig ilyennek..."
Korlátaikat hagyd nekik, te híd is vagy, és folyó is vagy
Rajtad mások átkelhetnek, ha akarnak, kinevethetnek
Szárnyad is van, repülni tudsz, így föléjük emelkedhetsz..."
Rajtad mások átkelhetnek, ha akarnak, kinevethetnek
Szárnyad is van, repülni tudsz, így föléjük emelkedhetsz..."
"...Nem azt ünneplem, mióta, hanem azt, hogy megszülettél..."
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Írj! Hogy tudjam, mit gondolsz Te! ;)