Kékülő ég alatt

Nem tudok aludni.

Lassan kékülő ég alatt ülök.

Hallgatom a távolt.


‎"A barát olyan, aki ismeri a szívedben rejlő dallamot, és vissza tudja neked énekelni akkor, ha te elfelejtetted."

Nehéz megállnom.

A vágy olyan, mint a lélegzetvétel. Magától jön.



Itt van mellettem.

Csak a kezem kéne kinyújtanom, hogy megérintsem.

De tudom, hogy ez az apró mozdulat, az a pillanat, ahogy a bőréhez érnék, mindent megváltoztatna...

Talán ő is ezt várja.

Talán ő is vágyik rá.

Én mégis úgy érzem, csak veszíthetnénk ezzel.

Mindig így volt, ha megérzés nélkül nyúltam ki valaki felé. Pusztán ösztönből...

Annyit pedig nem ér.

Pedig még csak barátok sem vagyunk.

Egy test.

Egy lélek.

Egy lélegzet.

Furcsa belegondolni, hogy ebben a testben egy lélek lakozik...

Olyan, mint én.

Egy lélek - egy élet...

Ő is "itt van" már több, mint két évtizede...

Ő is felkel reggelente.

Eszik.

Iszik.

Elfárad.

Megpihen.

Gondolkodik.

Érez.

Ki lehet Ő valójában...?


Már csupán ez a titok vonzóvá teszi...

Hallgatom a lélegzését, és arra gondolok, Neki is vannak álmai...

Akkor is lesz, akkor is él majd, ha már sosem találkozunk ebben az életben...

Felkelek egy nap, és ahogy kinyitom a szemem, tudom, hogy valahol Ő is ezt teszi.
Felkel - valaki karjai közt ébred, nem akaródzik kibújnia a meleg, puha ölelésből...

Hihetetlen, hogy minden nap ez történik...

Millió és millió gyönyörű ember ébred fel minden reggel.

Millió és millió gyönyörű ajak ér egy csészéhez - kávé, vagy tea, vagy csak egy pohár víz... Egyre megy.

Millió és millió álomittas tekintet néz szembe önmagával és egy új nappal, minden reggel a fürdőszobai tükörben...

"Olyan szépek voltunk

tiszta szívvel még
azt hittem hogy jó lesz
hogy Neked így elég..."

Miért nem lehet valakit anélkül közel engedni, hogy véglegesen megváltozzon tőle, ahogyan ránk néz...?

Csak én érzem úgy, hogy a kép, amit egy-egy emberről őrzök, nem változna azzal, ha átlépnénk az utolsó határvonalakat...?

Tévedek, vagy a képem róluk nem torzít...?

Vagy én festek magamról a valóságtól oly kiábrándítóan eltérő képet...?