2012. április 17., kedd

Morning, avagy a paplan magánya

Breathe

Meleg paplan ölel. Olyan puha...

Kinek is van kedve felkelni ilyenkor...?!


Ilyenkor csak úgy vagyok. Semmi sem érdekel. Ez a hosszúra nyúló, végtelen pillanat az enyém.


Jól hangzik.


Kényelmesebben hangzik, mint ha azt mondanám, hogy ezt a végtelen pillanatot kéne neki adnom...


Legyek őszinte! Igen. Ennyi hiányzik a tökéletességhez.

És gondoljam csak újra, mit is mondok ki ezzel...!

Mit is cáfolok meg...?

Ane Brun


Hiszen önmagam vagyok "tökéletes", kerek egész...

Akkor nem mondhatom, hogy valaki hiányzik a tökéletességhez...



Tény, hogy egy puha, meleg háthoz simulni ebben a végtelenre nyúló pillanatban jó.
Jó lenne.

Ahogy vendéget várni is jó - az otthon mégsem csak akkor tökéletes, ha vendégek jöttek...


All of me


Érintés.


Amikor beengedsz. Az "aurádba", a személyes teredbe.

Akkor vagyok "igazán Nálad". :)


Ennyit a véletlenekről! :D (Véletlen sorrendű lejátszás. :) )



Lehet "kiéhezettnek" lenni az érintésre...?

Etológusok/pszichológusok kimondták már, hogy az érintés hiánya durvább stressz egy ember számára, mint a szex hiánya...

Amióta ezt olvastam, mindig eszembe jut.




Mi a különbség a "nem talál" és a "nem keres" között...?

Lám csak...

Csak nem aggodalom, hogy mit gondolhatnak mások, amiért egyedül vagyok...?!


Na tessék.

"Hiúság. A kedvencem a bűnök közül!"


Pedig én választok.

Barátokat, munkát, időtöltést....


Még a paplan magányát is.



Viszont felmerül a kérdés - miért...?

Miért választunk úgy, ahogy...?

Elnézést, Bíró Úr...

"Miért válaszTOK úgy, ahogy...?"



Tehát...?


A korábbi rossz tapasztalatok...?

A felelősség?

Lustaság?


"Mi döntünk." (Már megint hárítok. :/ )


Veszélyes vágy a szerelem vágya...

"A szerelem jó - a szerelem fáj..."





"Néha jó, aztán megszokjuk már..."

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Írj! Hogy tudjam, mit gondolsz Te! ;)