2012. április 23., hétfő

Múlt és Jövő - two steps from Hell



Magyar földön állok. Magyar porban. A porban, melyben állt anyám és apám, s mind az őseim. A porban, a földön, mely őrzi emlékük. Az utat, melyet eddig bejártunk. Az utat, melyen járva ma itt állok, melyen járva azzá lettem, aki vagyok.
Ez az út tett Téged is önmagaddá.
Hova jut el az, akit célja felé nem vezet semmi ösvény…? Van-e esélye megérkezni annak, kinek fejében homály lakik, s nem tudja ki ő, honnan jött, kik voltak ősei, hová tartozik…?!

Járhatunk-e emelt fővel, büszkén – remélhetünk-e határozott, győzedelmes jövőt, ha elfelejtünk minden egykor volt csatát, melyet szüleink és azok szülei vívtak meg e földért, értünk…?!

Lehet-e nagyobb szükségünk öntudatra, önmagunk biztos ismeretére, mint most, amikor a fennmaradásunk a tét?! Persze – tudom –, sokan úgy gondolják, „nem a világ vége a globalizáció”…
„Hisz a legfontosabb, az egyetlen, akire bizton számíthatok én magam vagyok! Elég, ha én tudom, honnan jövök – a többi úgysem segített soha…”

Sokan így gondolják.

S, ha így gondolják, igazuk is van.

Talán érdekes lehet elgondolkodni, hogy ezzel a – sajnos nemzeti – gondolkodásmóddal jutottunk el napjaink kríziséig…

Mert bizony az ember önmagában „a világ ellen” aligha nyerhet. Miért tömörültek az azonos kulturális öntudattal rendelkezők törzsekbe, nemzetekbe amióta világ a világ…?!

Mert nem csak a nagyság, de a fennmaradás létfeltétele is az összetartás, egymás segítése.

Tudják ezt azok is, akik megpróbálják elnyomni az igényét a közösségtudatnak. Azzal is, amit „csöndben” tesznek a törvénykezésben. Amire csak a szakma kapja fel riadtan a fejét.

A dolog fonáksága, hogy ez ellen is csak együtt tehetünk. Te, meg én – akiknek semmi közük a szakmához…
Persze nem ez az egyetlen lépésük a cél érdekében… Ezért változott az alkotmányunk, de még az állampolgárság definíciója, sőt az ország neve is… Ezért került a népszavazás kiírása is parlamenti hatáskörbe. Mi azt mondjuk, „nem tetszik” – ők azt mondhatják, „nem érdekel”…

Ezért néz ránk rosszallóan a világ.

Persze hogy valójában milyen érdekek állnak a politikai színfalak mögött – milyen nemzetidegen érdekek…

Arról nem szól a dal.

Persze az is lehet, hogy az új törvények szerint már nincs jogom ilyen gondolatokat megosztani a nagynyilvánossággal.
Lehet, hogy ezért rám törik az ajtót, lefoglalják a gépem, letörlik a blogom, blokkolják a profilom… A szólásszabadság törvényi értelmezése nevében.

Azt már megértettem, hogy az igazságszolgáltatás illúzió, és csak jogszolgáltatás létezik. Eddig hittem, hogy a jog véd. Remélem, nem kell megtanulnom, hogy ez is illúzió, és valójában a jog gúsba köt…

Pedig jelenlegi Tisztelt Vezetésünk pontosan ezt teszi a törvényekkel… Béklyókat fon belőlük.




Ennek apropóján: http://www.facebook.com/permalink.php?story_fbid=415197715176945&id=310573022306082

4 megjegyzés:

  1. Professor Rohl: Societies think they operate by something called morality, but they don't. They operate by something called law.

    Professor Rohl: 8000 people worked at Auschwitz. Precisely 19 have been convicted, and only 6 of murder.

    Professor Rohl: The question is never "Was it wrong", but "Was it legal".

    The Reader (A felolvasó)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Na akkor ezt most légyszi fordítsd le nekem, mert évek óta semmit sem foglalkoztam angollal, úgyhogy azt is elfeledtem, amit valaha tudtam... ;) (Azt hiszem, jobban járunk így, mintha félreértelek - még jobban... ) )

      Törlés
  2. A társadalmak azt képzelik, hogy valami olyan működteti őket, amit erkölcsnek hívunk - de valójában nem. A törvény az, ami működteti őket.

    8000 ember dolgozott Auschwitzben. Közülük mindössze 19-et ítéltek el, és csak hatukat gyilkosság miatt.

    A kérdés sohasem az, hogy valami "Rossz volt-e", hanem hogy "Jogszerű (legális) volt-e".

    ***

    A középső mondat csak a film története miatt fontos. :)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Ok. Az első mondatot csúnyán félreértettem volna. :)

      Törlés

Írj! Hogy tudjam, mit gondolsz Te! ;)