Botrány

"...Ha  visszanézünk   a  történelembe,  látjuk,  hogy  az  emberiség

egyetlen eszményét  sem tudta megvalósítani; nem lett keresztény,

nem lett humanista, nem lett kommunista, a több ezer éves kultúra

nem  fogott  rajta.  Lényegében  minden  nemesebb  célkitűzéséből

botrány lett.  És itt  nem egyszerűen  arról van  szó, hogy "bort

iszunk, miközben  vizet prédikálunk",  hanem arról,  hogy  "vizet

prédikálunk, vizet is akarunk inni, mert tudjuk, hogy a víz jó és

tiszta -  de amikor  kinyújtjuk a  kezünket, valahogy,  nem tudni

miért, mindig  a borospoharat  fogjuk meg.  Kihörpintjük,  s  azt

hazudjuk - még önmagunknak is! -, hogy víz volt.

Még akkor is, ha tökrészegen tántorgunk.

Életünk legnagyobb  titka, hogy  nem értelmünk,  nem is  a  józan

eszünk, nem  is a  lényünk mélyén rejlő isteni Önvalónk realizál,

hanem    kavargó     vágyaink,    szenvedélyeink,     félelmeink,

szorongásaink, egónk  démoni szomjúsága és konok, már-már jellemé

dermedt ösztönös  megszokásai - s ezzel az erővel szemben a józan

ész tehetetlen..."