"Forró" szeretet

"...Ha valaki  forrón szeret bennünket, attól előbb-utóbb menekülünk,

még akkor  is, ha  ez már nem szeretet, hanem szerelem, mert ez a

túlzás, ez  a nagy-nagy,  túl heves  forróság azt üzeni, hogy nem

páros táncra  kérnek  fel,  ahol  én  és  ő  egymást  kölcsönösen

szeretve forgunk,  hanem át  akar vonszolni  magához, azt akarja,

hogy adjam  fel a  középpontomat, s pörögjek szolgaian az ő egója

körül.

A "forró" szeretet: szenvedélyes.

Tele van érzékiséggel: az ember nem bír magával.

Forr, fölforr - s aztán kihűl.

A forró szeretet az, ami lehűl.

Sőt megfagy.

Mégpedig azért,  mert a  szenvedély minden  esetben önös. A másik

csak azért kell neki, hogy őmaga kielégüljön. Hogy lehűtse magát.

Hogy sóvárgását megszüntesse..."